Brutál vasárnap
banhill @ 2007 október 15, hétfő
Tegnap hajnali ötkor keltem, hogy Pannit fölvéve még elég korán megérkezzünk a Weichtalhaus-hoz, ahonnan a napi betevő kaland indult. Mivel a Google útvonaltervezője valamiért nem tartotta jó ötletnek, hogy az S6 felé tereljen eltévedtünk és süncsapás-kaliberű utakon jutottunk el végül Glogginz-ba, ahonnan a helyzet már egyértelmű. Tízre futottunk be.
Egyből mászni kezdtünk és valamivel több, mint nyolc órát töltöttünk a falban, este hét körül értünk ismét talajt. Aztán hazavezettem. Már szombaton is ötkor keltem, így az autópálya magyarországi szakaszán nagyon kellett küzdenem az ébren (következésképp: életben) maradásért. Tizenegykor már a parkolót kerestem, de Pesten nem lehet parkolni, így ténylegesen csak fél órával később jutottam haza.
Vezettem hétszáz kilométert, másztam nyolc órát. Ezek közül egy napra egy is elég.
Ma ezzel szemben ötkor keltem, hogy a kölcsönverdát visszavigyem a szüleimnek reggel hatra.
Délután (pontosabban ebéd után) lesz a szokásos hétfői többórás míting. Semmi jóra nem számítok 😉
